Hogy miért a kérdőjeles egy tulipános lóca? Hát azért, mert ez igazából nem is lóca, hanem pad, mégis gyakran használjuk rá a lóca szót.
A lóca igazából olyan falusi, több ember számára készült ülő alkalmatosság, aminek nincsen háttámlája. Ez volt kint annak idején a ház előtt, ezen ültek idősek és fiatalok, és beszélgettek. Tehát a lóca a közösségépítés színtere. 😀
Rátérek a lényegre, és mutatom, hogy ezúttal miből mi készült. Természetesen most is nagyszülői hagyatékról beszélünk. Szép kis padocska, kevésbé szép matricákkal ragasztva érkezett hozzánk.
Hogy miért a kérdőjeles egy tulipános lóca? Hát azért, mert ez igazából nem is lóca, hanem pad, mégis gyakran használjuk rá a lóca szót.
A lóca igazából olyan falusi, több ember számára készült ülő alkalmatosság, aminek nincsen háttámlája. Ez volt kint annak idején a ház előtt, ezen ültek idősek és fiatalok, és beszélgettek. Tehát a lóca a közösségépítés színtere. 😀
Rátérek a lényegre, és mutatom, hogy ezúttal miből mi készült. Természetesen most is nagyszülői hagyatékról beszélünk. Szép kis padocska, kevésbé szép matricákkal ragasztva érkezett hozzánk.
Voltak elképzelések, így első lépésben papíron terveztem. Két terv is készült, így tisztul a kép, hogy a megrendelő mit is szeretne viszontlátni.
Nagyon fontos számunkra, hogy a javítás közben is próbálunk úgy hozzányúlni a bútorhoz, ahogy azt a készítői is tették. Azt értem ezalatt, hogy nem lyuggatjuk tele indokolatlanul fém csavarokkal. Lehet, hogy így egy kicsit tovább tart a munka, de szerintem ez az igazi értékőrzés.
Mindezek után jöhetett a festés. Kültéri krétafestéket használtam két rétegben. A mintát akrill festék és picurka ecsetek segítségével festettem meg.
Remélem, hogy mindenkinek annyira tetszik, ahogy nekem/nekünk! A képekért köszönet Vikinek, a pad tulajdonosának!
Kérdés esetén most is állok rendelkezésre: Kata
