A minap az egyik barátnőmmel nézelődtünk egy boltban, ahol általában elveszek a mütyür osztályon. Most is ez történt, de szuper dolgot zsákmányoltam.

Nagy szürke kerámia tégelyeket:

Az akciós részen találtuk meg, potom pénzért árulták. A teteje gumisan záródik, így tökéletesen megfelelt só és cukor tartónak a konyhámban. A sima felület hívogatott, hogy valamilyen egyedi módon jelöljem a tartókon a tartalmukat.

Szerettem volna végre élesben is bevetni az új tudományomat. Pár hete találtam ugyanis egy kalligráfiát oktató könyvet, amit azonnal meg kellett vennem. Fel is szerelkeztem mindenféle tollal a szépíráshoz, de ezek nem voltak alkalmasak kerámiára. Ugyanebben a könyvben olvastam először arról, hogy létezik akril toll. Be is szereztem egy fekete és egy fehér színűt. Ahogy így most leírom és végiggondolom, azért nem is volt olyan olcsó a bekerülési értéke ezeknek az új tartóknak 🙂 .

A lényeg, hogy amint megérkeztek a tollak, kipróbáltam. Első alkotásaim következnek most:

dav

dav

Nem is volt olyan nehéz, pedig féltem a domború felületre írástól. Elsőre fedett a festék. Nem kellett több réteget húznom vele. A biztonság kedvéért azért maszkoltam a területet, hogy nagyjából azonos magasságúak legyenek a betűk mindkét tartón.

Biztos, hogy új szerelem szövődött a tollak és köztem. Már van is ötletem, hogy hol tudom még felhasználni őket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük